Szélesszájú orrszarvú
Megjelenése: Az elefántok után a második legnagyobb szárazföldi állat. Egy kifejlett fehér orrszarvú hossza 350-400 centiméter, marmagassága 180 centiméter, súlya 2800-3500 kilogramm. Bőre az elefántéhoz hasonlóan igen vastag, csupasz, kissé redőzött, szürkés vagy vöröses színű.
Magyar nevét a fűfélék legeléséhez alkalmazkodott széles szája nyomán kapta. A két hatalmas orrszarva közül az első akár 1,5 méteres is lehet.
A két afrikai faj, a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) és a keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) közkeletű elnevezései – fehér és fekete – nyelvi tévedésen alapulnak. Mindkettő egyedei a szürkés, esetleg vörösesbarna különböző árnyalatait „viselik”, túlnyomórészt az élőhelyükön lévő talaj színe függvényében, ahonnan magukra szedik a port vagy sarat. A dél-afrikai búr telepesek holland nyelven „széles”-nek (wijd) nevezték a szélesszájúakat, amit az angol telepesek fehérnek (white) értelmeztek. A keskenyszájú fajta megkülönböztetésképpen kapta a fekete nevet. (A szélesszájú inkább a füvet legeli, a keskenyszájú főleg a bokrokról szedi össze táplálékát.) Érdekes, hogy a búroknak a holland nyelvből kialakult mai afrikaans nyelvébe is bekerült ez e téves megkülönböztetés, és már ők is elsősorban fehérnek (wit) és feketének (swart) nevezik a két fajt.
Elterjedése: Hajdan két nagy összefüggő területen élt, északon Dél-Csádtól Kelet-Afrikáig, délen Délkelet-Angolától Mozambikig, illetve a Dél-Afrikai Köztársaság északi részéig. Ma már északon a kipusztulás szélén áll, míg délen az elterjedési területe erősen fragmentálódott, jóformán csak nemzeti parkokban él. A nyílt szavannákat, bozótos területeket és a víz közelségét kedveli.
Életmódja: Hallása és szaglása kitűnő, látása viszont annál gyengébb. A nyílt szavannákat, bozótos területeket és a víz közelségét kedveli. Elsősorban fűfélékkel, kisebb részben levelekkel és gyümölcsökkel táplálkozik.
Az orrszarvúak között a leginkább társaságkedvelő faj. A tehenek borjaikkal kisebb csoportokban élnek. A magányosan élő domináns bikák folyamatosan őrzik az általuk ürülékükkel és vizeletükkel gondosan jelölt területüket, minden betolakodó hímmel felveszik a harcot. Más fajokkal szemben viszont rendkívül toleránsak (ebben is egyedülállóak az orrszarvúak között), egyes leírások szerint még vadon is megközelítheti őket az ember, amely megmagyarázza, miért tudják olyan könnyen elejteni őket az orrvadászok.
Szaporodása: A domináns bika előjoga a párzás a területén élő tehenekkel. 1-3 hétig udvarol a nősténynek, aki a párzás után elhagyja a hím territóriumát. 16 hónapnyi vemhesség után jön világra a közel fél mázsás csöppség, amely már újszülötten is nagyon aktív. A borjakat 1-2 év után választja el anyjuk, majd 2-3 év múlva válnak önállóvá. Az ivarérettségüket a nőstények 6, a hímek 10-12 éves korukban érik el. Állatkertben akár 40-50 évig is élhetnek.
Egyéb: Állatkertekben nem számít ritkának ez a faj,a leggyakoribb fogságban tartott orrszarvú, annak ellenére, hogy nagyon rosszak a szaporítási eredményei, főleg ott, ahol csak párban tartják. A tapasztalatok szerint nagyobb, minimum 4-5 fős csapatokban már eredményesen szaporodik. Természetesen elsősorban a gyakoribb déli alfaját tartják. Azonban a szélesszájú orrszarvú is állatkerti kuriózum, a világ állatkertjei közül viszonylag kevés mondhatja el, hogy orrszarvúakat gondoz.
Magyarországon három állatkertben lehet szélesszájú orrszarvúval találkozni. A Budapesti Állatkertben négy egyed él, egy bika, egy tehén, és két borjuk. A 2007-es év elején született nőstény borjú (tisztességes nevén Layla) az első mesterséges megtermékenyítés által létrejött orrszarvú-borjú a világon. Mivel szülei már több mint húsz éve együtt élnek, de párzás sosem történt közöttük, ezért döntöttek az Állatkert szakemberei a mesterséges megtermékenyítés mellett. Sajnos Laylát anyja nem gondozta, az Állatkert munkatársai nevelték fel. A bikaborjú 2008. szeptember 22-én született . A normális vemhesség után világra jött borjú az első olyan orrszarvú a világon, amelyik fagyasztva tartósított hímivarsejtek felhasználásával, mesterséges úton fogant. Az anyaállat szerencsére második borjáról már példás anyaként gondoskodik.[1]
A Nyíregyházi Állatparkban egy fiatal hím egyed és egy szintén fiatal, egyenesen a Dél-afrikai Köztársaságból származó nőstény él.
A Veszprémi Állatkertbe 2007 nyarán költözött be egy idős hím (Pabló), mely korábban a mára már bezárt ausztriai Garnsendorfi Szafaripark egyik legnagyobb látványossága volt.
Keskenyszájú orrszarvú
Előfordulása: Közép- és Dél-Afrikában, a Csád-tó és a Viktória-tó környékén őshonos. A 20. század utolsó harmadára állománya egész Afrikában megcsappant. 2003-ban példányszámukat 3 600 körülire becsülték.
Megjelenése: Egy kifejlett fekete orrszarvú hossza 350 centiméter, marmagassága 160 centiméter, súlya 2800-3000 kilogramm. Bőre az elefántéhoz hasonlóan igen vastag, csupasz, kissé redőzött, szürkés vagy vöröses színű.
Életmódja: A szavannákon igen könnyen mozog, de térlátása nagyon fejletlen ezért megközelítése a szabadban állatoknak és az embernek egyaránt veszélyes. Még egy oroszlánnal is könnyen elbánhat, hegyes szarvával felnyársalja. A fiatalon befogott példányok mindezek ellenére könnyen szelídíthetők. Növényevő, főleg a bokrokról szedi össze táplálékát, ellentétben rokonával, amely inkább a földről legel. A keskenyszájú orrszarvú fogságban 40 évig él.
Szaporodása: A nőstény 4-5, a hím 7-8 éves korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 450-470 napig tart. Egyszerre 1 utódot hoz világra.
Indiai orrszarvú
Megjelenése: Az indiai orrszarvú a legnagyobb termetű ázsiai orrszarvúfaj. Testhossza 3,0-3,8 méter, marmagassága 1,7-2,0 méter. Testtömege 1800–2700 kg lehet. A 2-5 centiméter vastag, barnásszürke bőre gazdagon redőzött, melynek hatására megjelenése a középkori lovagok páncélzatára emlékeztet – ezért nevezik a fajt páncélos orrszarvúnak is. A redőkben a bőre vékony, és világos színű. Szőrzet csupán a farok és a fülek végén található. Jellegzetes – névadó – szerve a tülök. Az indiai orrszarvú fején egyetlen tülök van, melynek hossza 20-61 cm-es, ennek anyaga szaru.
Elterjedés: Indiában, Nepálban, Bangladesben és Pakisztán északi részén él. A folyómenti füves élőhelyeket részesíti előnyben, melyek közelében mocsaras és erdős területek is vannak.
Életmódja: Az indiai orrszarvú többnyire magányosan él, kivéve a borjakat nevelő nőstényeket. A hímek saját territóriumot birtokolnak, ezek a területek azonban kis mértékben átfednek egymással. Az állatok a területükön belül meghatározott ösvényeket használnak, melyeket a lábukon lévő mirigyek váladékával, vizeletükkel és ürülékükkel jelölnek meg. Az ürülékhalmok fontos helyszínei az egyedek közötti kommunikációnak, mivel gyakran több egyed is ugyanazt az ürülékhalmot használja. A nőstények a különböző hímek territóriumaiban szabadon járnak. A hímek alkalmanként heves harcot vívhatnak, melyben hosszú metszőfogaikat is használják; ennek eredményeként mély sebeket ejthetnek egymáson, melyek akár a vesztes fél halálát is okozhatják. Azonban ha bőséges a táplálékellátottság, az sem ritka, hogy néhány állat békésen legelészik együtt. Szívesen dagonyáznak, mely segíti a hőszabályozásukat, és védelmet nyújt a kórokozók ellen is. Gyorsan futnak, sebességük akár 40 km/h is lehet, emellett igen jól is úsznak. Szaglásuk és hallásuk kiváló, látásuk azonban igen gyenge. A fiatal egyedekre a tigrisek jelenthetnek veszélyt, a felnőtt állatok egyetlen ellensége azonban csak az ember.
Táplálkozása: Az indiai orrszarvú növényevő. Naponta testsúlyának mintegy 1%-ának megfelelő mennyiségű, az évszaknak megfelelően igen változatos táplálékot fogyaszt, melynek körülbelül 80%-át fűfélék alkotják, emellett gyümölcsöket, leveleket, fák és bokrok ágait, vízinövényeket is esznek, de elfogyasztja a mezőgazdasági terményeket is. A legeléshez mozgékony felső ajkát használja.
Szaporodása: Nincs kiemelt szaporodási időszakuk, egész évben párosodhatnak. Az udvarlás kicsit agresszívnak tűnik, mivel a hím hevesen űzi a nőstényt. A nőstények átlagosan három évente, mintegy 16 hónapos (465-490 napos) vemhesség után egy borjúnak adnak életet. Az utód tömege születéskor 60-77 kg, mely gyorsan növekszik, a naponta elfogyasztott 20-30 liter tej hatására naponta 1-2 kg-ot gyarapszik testtömege. Bár a borjak már 3-5 hónapos korukban elkezdenek szilárd táplálékot is fogyasztani, 18-20 hónapos korukig még szopnak. Ivarérettségüket a nőstények 5-7, a hímek 8-10 éves korukban érik el. Várható maximális élettartamuk 40 év körül van.
Természetvédelmi állapota: Az indiai orrszarvú védelme ma már sikeresnek mondható, hiszen még a 20. század elején létszámuk 200-nál is kevesebb egyedet számlált, addig mára a vadon élő állományt közel 2500 egyed alkotja. Ennek ellenére a faj továbbra is erőteljesen veszélyeztetett. Jelenleg is zajlanak olyan természetvédelmi programok, melyek célja az indiai orrszarvúk visszatelepítése olyan területekre, ahonnan teljesen eltűntek. Védelmük a nemzeti parkokban és rezervátumokban megoldottnak látszik, ezeken a területeken ugyanis vadőrök vigyázzák az orrszarvúkat. Az egyik legnagyobb veszélyt mindmáig az orvvadászat jelenti. Tülkének ugyanis a tradicionális keleti orvoslásban gyógyhatást tulajdonítanak, fájdalom- és lázcsillapítóként, valamint nemi vágyfokozóként használják. Emellett az emberiség létszámának növekedésének hatására egyre nagyobb területek kerülnek művelésbe, melyek révén az indiai orrszarvúk élőhelyei egyre fogyatkoznak. Az élőhelypusztítás másik következménye az élőhelyek szétdarabolódása, melyek hatására a populációk elszigetelődnek egymástól, így az elkülönült populációk genetikai állománya erősen leromlik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Könyvének besorolása szerint „veszélyeztetett” faj.
Indiai orrszarvúk az állatkertben: Az indiai orrszarvú immár közel 500 esztendeje tartja bűvöletben az európai embereket, így mindig is az egyik legnépszerűbb lakója volt az állatkerteknek. Mivel vadon élő állománya veszélyeztetett, így a fajnakEurópában is tenyészprogramja van. A fogságban való tenyésztés hozzájárulhat a faj, valamint a faj genetikai állományának fennmaradásához. Népszerűsége miatt az állatkertekben élő orrszarvúk alkalmasak rá, hogy vadon élő fajtársaik nagykövetei legyenek, valamint ráirányítsák az emberek figyelmét a természetvédelem fontosságára. Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban találkozhatunk két fiatal hím indiai orrszarvúval.
Szumátrai orrszarvú
Előfordulása: A jelenlegi állománybecslések szerint mindössze 300 egyed található e fajból Szumátra, a Maláj-félsziget és Borneó őserdeiben. Korábban a faj elterjedt volt a Himalája lábaitól Bhután, India, Thaiföld, Malajzia, Mianmar (Burma), Szumátra és Borneó területén. Jelenleg mintegy 200 egyedét tartják nyilván 3 populációban Szumátrán, 75 egyedet becsülnek a Maláj-félszigeten 4 kisebb populációban, illetve Borneó északi részén, Sabah tartományban 25 példányra teszik az állomány nagyságát. 2007-ben nagy szenzációt keltett tudományos körökben, hogy egy automata kamerával sikerült videofelvételeket készíteni a faj egy példányáról Borneón. A faj fennmaradását az orvvadászat, illetve az élőhelyek feldarabolódása veszélyezteti. A jól kezelt nemzeti parkok és vadvédelmi területek lehetnek az alapjai a faj megőrzésének. A jelenlegi állománylétszám mellett az élőhely hiánya még nem korlátozó tényező, de néhány évtizeden belül a faj világállományát 2.000 egyed körülire kellene fejleszteni ahhoz, hogy a faj biztonságosan fennmaradjon. Egy remélt állomány-növekedés esetén az élőhelyeinek mezőgazdasági vagy ipari célokra történő igénybevétele már jelentős probléma lehet.
Megjelenése: Az állat hossza 260 centiméter, marmagassága 135 centiméter és testtömege 800 kilogramm. Esetlennek tetsző teste és vaskos, erős végtagjai vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy az orrszarvú áthatoljon az erdőn. Bőre szőrös és gyakran iszap fedi, amellyel a legyek ellen védekezik. Kevésbé ráncos, mint a többi ázsiai orrszarvú. Két szarva van, a tehénéi kisebbek. Az afrikai orrszarvúktól eltérően nem tudja hatékony fegyverként használni. Patáján három ujj található.
Életmódja: A szumátrai orrszarvú hím egyedei a többi rokon fajhoz hasonlóan általában magányosan élnek, és viszonylag nagy, akár 50 km²-es territóriumokat tartanak, melyek határait vizeletükkel, ürülékükkel jelölik meg. Nem figyeltek meg azonban harcokat a bikák között, pedig a territóriumok átfedhetnek egymással. A tehenek kisebb territóriumokat tartanak, és legtöbbször csak a tehén és a frissen született borjú él együtt. Vemhességi ideje 15-16 hónap, az egyetlen borjú 13-15 hónapos koráig szopik. Maximális ismert életkora 40-45 év. A szumátrai orrszarvú a síksági és hegyvidéki sűrű esőerdők lakója. Tápláléka jórészt a trópusi esőerdők növényzetéből kerül ki, leveleket, hajtásokat, illetve a fákról lehulló gyümölcsöket fogyasztja. Fontos szerepet játszanak életükben azok a sólelőhelyek, ahol a talaj sótartalma jelentősen magasabb. Ezeket a sógödröket időről-időre, általában havi rendszerességgel felkeresik. A bika itt „értesül” a szagnyomok alapján általában arról, ha a territóriumában fogamzóképes tehén fordul elő.
Szaporodása: A bika 7, a tehén 4 évesen éri el az ivarérettséget. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 400 napig tart, ennek végén 1 borjú jön a világra. A borjú születésekor 350 kilogrammot nyom. Két ellés között általában 3 év telik el.
Jávai orrszarvú
Előfordulása: Ma már csak Délkelet-Ázsia két pontján fordul elő ez a ritka orrszarvú.
Megjelenése: A jávai orrszarvú hossza 3,1 méter, marmagassága 1,55 méter, testtömege 1400 kilogramm és a tülök hossza 25-27 centiméter. A jávai orrszarvú tülke lényegesen kisebb, mint az indiai orrszarvúé, a nősténynél pedig alig észrevehető. Bőrredők találhatók a háton, a marnál és a vállnál. Farka szembetűnőbb mint a rokonáé.
Életmódja: Az állatok magányosak, csak a párzás alkalmával keresik fel egymást. Táplálékuk növénysarjak, gallyak, bogyók, levelek és termések. Körülbelül 40 évet élhetnek.
Szaporodása: Az ivarérettséget a bika 8, a tehén 4 éves korban éri el. Nincs meghatározott párzási időszakuk. A vemhesség 16 hónapig tart, ennek végén a tehén 1 utódot hoz a világra. Az elválasztás két év után következik be.